Az Enso című kerámia egy finoman ívelt, párnaformájú objektum, amelynek lágy, organikus alakja a megpihenés és az elcsendesedés érzetét hordozza. A felület középpontjában megjelenő enso jel – egy szabad ecsetvonással formált kör – a zen buddhizmus időtlen szimbólumaként a tárgy lelki magját adja. A párna alakú forma a test és a lélek megnyugvását idézi, míg az ensō kör a jelenlét pillanatát rögzíti: azt a mozdulatot, amelyben a művész tudata letisztul, és egyetlen gesztusban fejezi ki a teljességet és a tökéletlenség szépségét. A raku égetés füstnyomai és finom repedéshálói tovább erősítik ezt a kettősséget: a forma puhasága és a kör határozottsága között feszülő csendes harmóniát.